A számkivetett írógéprajongó - TOM HANKS SZERINT A VILÁG

Jómagam megannyi Hanks-filmet láttam már. A Forrest Gump-ban Tom Oscar-díjas alakítása máig elkápráztat. Mindigis érdekelt, hogy vajon honnan juthatott el ez a színész idáig. Mi késztette őt arra, hogy a színészi pályára lépjen? Milyen lehetett a gyerekkora? Hogyan kóstolt bele a filmvilágba? Gavin Edwards-tól végre megkaptam a válaszokat a kérdésekre.

A könyv maga 3 jól elkülöníthető részből áll. Az első lényegében egy rövid életrajz Hanks-ről. Megtudhatjuk, hogy Californiában született, képet kapunk mindennaposnak semmiképpen sem mondható gyerekkoráról, és az iskolában tett csetlés-botlásairól. Meglepő apa-fia kapcsolatáról, első feleségéről, aki 2 gyermekkel is megajándékozta.

Tom Hanks, miután rátalált a színjátszásra, csakis annak élt. Megtett szinte mindent, amit kértek tőle. Az iskolai színjátszó-csoportban ha kellett, díszletet ácsolt, később a színháznál felmosta a színpadot, hátteret festett és mindent elvállalt, csak hogy a színháznál maradhasson. Amikor úgy döntött a család, hogy New York-ba mennek szerencsét próbálni, "kirúgattatta" magát a színházzal, hogy szert tehessen munkanélküli segélyre, mivel akkortájt első feleségével és a kicsikkel nem igazán ment nekik a szekér. De sosem keseredett el: "Mindig legyen annyi pénzed, hogy amikor tovább kell állni, tovább tudj állni."

Sorra járt el a meghallgatásokra, sokszor eredménytelenül, de volt egy taktikája:

"Azzal a hittel mentem el a meghallgatásokra, hogy vagyok olyan jó, mint a színészek 50 százaléka, és hogy 45 százalékuknál még jobb is vagyok. Ami annyit jelent, hogy amennyiben a maradék 5 százalék, akik akkora zsenik, hogy én a közelükbe se jöhetek, nem jelenik meg a meghallgatáson, máris esélyes vagyok! És akkor már csak egy kis szerencsére van szükségem!" - találó, nem igaz? :)

Az első házassága sajnos zátonyra futott, ám utána rátalált Rita Wilsonra, akivel azóta is boldog házasságban élnek, produkciós céget alapítottak, és sokszor játszottak egymás filmjeiben is. 

A könyv második részében megismerkedhetünk Tom Hanks tízparancsolatával:

1. Légy kiemelkedő az életed munkájában!
2. Tiszteld az áldozatot, amit a felmenőid hoztak egy elérhetetlennek tűnő cél érdekében!
3. Éld ki a szenvedélyeidet!
4. Bánj tisztelettudóan a nőkkel!
5. Imádkozz a baseball templomában!
6. Használd a megfelelő eszközt a feladathoz!
7. Ne ragaszkodj az úthoz, amit nem te választottál!
8. Sose feledd, hogy Shakespeare megmondja neked az igazat!
9. Becsüld meg a barátaidat, de fogadd el a magányt!
10. Állj ki azért, amiben hiszel.

Az író Hanks-el egyenként végigmegy ezeken a parancsolatokon, kivesézve, elelmélkedve rajtuk. Ebben a fejezetben érthetjük meg Hanks rajongását a baseball, az írógépek, a világháború, Shakespeare vagy akár az űrprogram iránt. Lelkes támogatója mindennek ami a felsoroltakkal akár csak részben is kapcsolatos lehet. 

A harmadik rész pedig egyfajta filmográfia, ahol betekintést nyerünk ismertebb és ismeretlenebb szerepeibe, filmjeibe. Sajnos, ezt a fejezetet találtam a legkevésbé érdekesnek, mivel a filmekről írt kritikus hangvétel - bár igyekszik az objektivitás határmezsgyéjén lavírozni - eléggé szubjektív áthallással bír. Rossz érzés volt annyira negatív meggyőződést olvasni egy általam különösen kedvelt Hanks-filmről, és sajnos ez többször is megesett. Mindezek mellett persze voltak üdítő színfoltok is: eddig nem ismert kulisszatitkok, forgatási megoldások, el nem mondott sztorik mind a színészkollégáktól, mind a rendezőktől, mind a stábtagoktól - ezek különösen ki tudták színezni a leírtakat.

Tom Hanks minden neki feltett kérdésre a tőle megszokott "hanks-ességgel", humorral, de ugyanakkor rendkívül intelligensen válaszol. A legtöbben "jófiús" modoráért, kedvességéért, illedelmes színészi magatartásáért becsülik őt. Ünnepelt sztárként sem szállt a fejébe a dicsőség, hiszen nem tálcán kapta a hírnevet. Mindenért keményen megdolgozott, s nem egyszer volt szenvedő alanya a forgatásoknak - a Számkivetett-ben például egy rovarcsípés miatt egy jókora darabot kanyarítottak ki a combjából, és 3 hétig korházban feküdt, hogy fel tudjon épülni. Számára egy szerep nem csak pillanatnyi ripacskodásból áll. A karakter elő- és utoéletét ugyanolyan fontosnak tartja, mint azt a másfél órát, amit a filmben megmutat. Külön történeteket talál ki a szerepeinek és ha kell, komoly kutatómunkát végez, hogy a lehető leghitelesebben tudja eljátszani a szerepet.

De a hollywood-i csillogáson, hírneven túl ő is csak egy ember. Egy közülünk, aki időnként szívesen a barátunk, de a magányt és a csendet ugyanúgy nagyra becsüli.

"Onnan tudod, hogy Tom barátja vagy, és ő a tiéd, hogy képesek vagytok órákig meglenni egymás társaságában anélkül, hogy csak egy szót is váltanátok egymással..."-mondja róla egy jóbarátja.

Öröm volt olvasni egyik kedvenc színészemről, sok mindent megtudtam róla, és talán pár órára én is ott lehettem vele a szigeten, magányosan, csendben, egy vérfoltos röplabda társaságában - mert néha ez kell, hogy megtaláljuk igazi önmagunkat. 

Idézetek a könyvből:

"Gyönyörű dolog úgy szerelembe esni, hogy John Candy is ott van a  közelben. Az élet egy véget nem érő parti - extra sült krumplival."

"Minél idősebb leszek, annál jobban kedvelem magam. Nyugodtabb és boldogabb vagyok. Nem bánatos búcsúcsókkal köszönök el a fiatalságomtól. Inkább kipenderítem az ajtón, hiszen olyan sokáig voltam totál idióta."

"Valami jó után egyből van valami rossz, amit megint valami jó követ, azt pedig valami rossz, amit két rossz, majd hét jó dolog, melyeket megint csak egy rossz dolog. Az egyik átkozott dolog a másik után. És ez az állandó változás valójában gyönyörű."

Tom Hanks egyszer a Fehér Ház sajtószobájának ajándékozott egy Illy típusú kávégépet a fáradt riportereknek és ezt a levelet mellékelte: "Remélem, ez a masina kicsit kellemesebbé teszi a hírek huszonnégy órás áramlását. Töltség meg vízzel, helyezzék bele a kávékapszulát, nyomják meg a gombot, és TUDÓSÍTSANAK!"